Kinek, milyen esetekben van szüksége építési műszaki ellenőrre?

Köztudomású, hogy minden építési beruházás, legyen szó akár egy egyszerű lakásfelújításról vagy családi ház építéséről, a laikus építtető számára rengeteg stresszel, idegeskedéssel, veszekedéssel jár. Mi ennek az oka? Ha megkérdezünk erről valakit, aki nemrég esett át ilyen "tűzkeresztségen", valószínűleg a kivitelező vállalkozókat, alvállalkozókat fogja szidni, hogy azok ilyen meg amolyan módon becsapták, nem az elvárt minőségben és nem határidőre végezték el a rájuk bízott munkát, mindenért az előző vállalkozóra mutogattak, és a végén esetleg még az elszámolásnál is viták keletkeztek. Tapasztalatom szerint azonban ezeknek a nézeteltéréseknek az oka a valóságban sokkal összetettebb. Egyrészt az is igaz, hogy a kivitelezésben dolgozó szakemberek egy részével nem könnyű szót érteni, másfelől viszont általában maga a megrendelő sem tudja szakszerűen kommunikálni, hogy mik a pontos elvárásai, sőt sokszor nincs is tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek, változatok vannak egy adott területen, ezért szándékai időközben megváltozhatnak. Az ilyen "menet közbeni" változások aztán rendszerint felborítják a látszólag jól átgondolt szervezést, és lassan kitör a káosz. Építési műszaki ellenőrre elsősorban az ilyen helyzetek megelőzésére, az elvárt minőség és határidő biztosítására, valamint az elszámolások ellenőrzése miatt van szükség.

Mit csinál a műszaki ellenőr?

Ideális esetben sokkal többet, mint pusztán ellenőrzi a már elkészült szerkezetek megfelelőségét. A műszaki ellenőr mindenekelőtt az építtető akaratának és érdekeinek képviselője. Első számú szerepkörében hasonlóan működik, mint egy tolmács. A kivitelező felé közvetíti (megfelelő módon és szakmailag szabatosan) az építtetői igényeket, szándékokat, az esetleg felmerülő kérdéseket, problémákat pedig szintén a megfelelő módon (és időben) tárja a beruházó elé. A minőséget leginkább úgy biztosítja, hogy a kivitelezést menet közben, egy előre felállított koncepciónak (ún. "checklista") megfelelően ellenőrzi. Ennek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Néhány példa: nagyon nehéz szép burkolást megkövetelni, ha rossz minőségű a vakolat. A vakolás hibája azonban sokszor a falazás hibájából ered. Vagy: az ácsok többletköltséget fognak bejelenteni, ha a munkaterületük átvételekor kiderül, hogy a koszorú geometriája nem megfelelő (hullámos, nincs vízben, nem derékszögű stb). Ezeket a hibákat utólag nem lehet gazdaságosan kijavítani. A megoldás tehát a rendszeres szakszerű ellenőrzésben és a megelőzésben rejlik.

Megtérül-e az építési műszaki ellenőrre fordított költség?

Röviden: az esetek 99 %-ában meg. A műszaki ellenőr munkadíja - a megbízás volumenétől és jellegétől függően - általában az összberuházás értékének 1-2 %-a. Tapasztalat szerint, ha az egyes szakkivitelezői megállapodások nincsenek megfelelően előkészítve (műszaki tartalom pontos meghatározása, jóteljesítési biztosítékok stb), a kivitelezők (különböző jogcímeken) átlagosan 3-4 % többletköltséget képesek a megrendelővel szemben érvényesíteni, illetve a hibás teljesítéseikkel okozni. Ez talán önmagában is meggyőző arány, de ha még hozzávesszük, hogy a műszaki ellenőr igen hatékonyan tud minket segíteni a versenyeztetés, kiválasztás, áralku folyamatában is, a mérleg még inkább pozitív irányba mozdul.

A beruházás mely szakaszához érdemes műszaki ellenőrt igénybe venni?

Minél összetettebb a műszaki cél, amit meg szeretnénk valósítani, illetve minél jobb minőséget szeretnénk, annál előbb. Optimális esetben még a tervezési fázis előtt (ekkor már nem is műszaki ellenőrzésről, hanem lebonyolításról beszélünk). Akármilyen hihetetlen ugyanis, a jó minőségű kivitelezés a jó minőségű (megvalósítható és koherens) tervkészítésnél kezdődik. Nagyon fontos lehet továbbá egy megfelelő, ténylegesen az elvégzendő munkarészeket tükröző árazatlan költségvetés készítése. Ez utóbbit általában a tervező készítteti el egy ezzel foglalkozó céggel, de ellenőrizni csak a műszaki ellenőr tudja, lévén a tervezők többsége nem igazán járatos a kivitelezési részletkérdésekkel kapcsolatban. Ezek a részletek azonban súlyos százezrekbe, milliókba kerülhetnek nekünk, ha akkor szembesülünk a ténnyel, hogy valami kimaradt a költségvetésből, amikor a tetőnk meg van bontva, a födémünk félig be van betonozva, vagy a gázunk félig meg van szerelve. Ilyen potenciális zsarolási helyzeteknek bölcs beruházó nem teszi ki magát. Ha pedig műszaki ellenőrünket bevonjuk a kivitelező(k) versenyeztetésébe, kiválasztásába, szerződtetésébe is, biztosak lehetünk benne, hogy a lehető legjobb ár-érték arányú munkát tudjuk a beruházási folyamat végén átvenni.