Energiatanúsítás, energiatanúsítvány kiállítása

2009 januárjától az építési hatóságok nem adnak ki használatbavételi engedélyt az új építésű lakásokra, ha az építtető nem mellékeli az - erre felhatalmazással rendelkező szakember által készített - energetikai tanúsítványt. 2012-től pedig a használt lakások tulajdonjogának átírásához is szükséges ez a dokumentum. A jogszabályok értelmében nem kötelező a tanúsítás az ipari/mezőgazdasági épületek, a műemlékek, templomok, az 50 m2-nél kisebb házak, valamint az egy évben maximum 4 hónapon át használt épületek (nyaralók) esetében.

Az energiatanúsítás célja

A Föld fosszilis energiahordozó-készleteinek fogyása és a klíma felmelegedése miatt az Európai Unió, karöltve a világ vezető tudósaival, lépéseket tesz az energiafelhasználás csökkentése, a pazarlás megakadályozása érdekében. Mivel a háztartások az összes energia-fogyasztás kb. 40 %-át teszik ki, fontos, hogy hatékonyan és a lehető "legtisztább" forrású energiát használják fel. A tanúsításban mindez együttesen jelenik meg, tehát sokkal többről van szó, mint az épület hőszigeteltségi fokáról. A vizsgálat során figyelembe vesszük a lakás hűtési, fűtési, világítási, egyéb üzemeltetési (lift, parkoltató rendszer, központi porszívó stb) berendezéseinek energetikai és környezetterhelési mutatóit. Tehát pl. azt is, hogy a fűtés gáz, elektromos vagy hőszivattyús alapon működik-e, a használati melegvíz előállításában részt kap-e a Nap energiája, és még sok más szempontot.

Az energiatanúsítási rendszer hatása az ingatlanpiacra

Nyugat-európai példákból kiindulva valószínű, hogy néhány éven belül az energetikai besorolás érezhető hatással lesz az ingatlanok piaci árára. Alapvető kérdés, hogy az alacsony kategóriába sorolt lakásokra nem, vagy csak nagyon rossz feltételekkel lehet majd hitelt felvenni. A másik fontos szempont, hogy tisztázhatja a piac eddigi nagy dilemmáját, hogy mennyivel érnek kevesebbet a régi épületek, illetve valójában mennyivel jobbak az újonnan épültek? Egy jó helyen lévő, kedvező besorolású, de régi lakás nagy előnyt élvezhet, viszont mostantól a beruházók is kénytelenek lesznek nagyobb figyelmet (és több pénzt) fordítani az energiahatékonyságra, ha azt akarják, hogy versenyképesek maradjanak az új, mérhető szemponttal árnyalt ingatlanpiacon.

Kell-e hőkamera a vizsgálathoz?

Nem feltétlenül. Új épületek esetén általában elegendő a Felelős Műszaki Vezető nyilatkozata arról, hogy az épület teljes mértékben a kiviteli terveknek megfelelően készült. Ez esetben a tanúsító mérnök szemrevételezéssel ellenőrzi az elkészült házat, majd számítással készíti el a kategóriába sorolást. A besorolás alapja a környezetvédelmi szempontokkal korrigált éves fajlagos energiafogyasztás. Ennek megállapításához szükséges többek között a határoló szerkezetek (falak, födémek, nyílászárók, tető) hőátbocsátási képességnek megállapítása. Ezt régi, illetve bizonytalan minőségben kivitelezett épületek esetében legbiztosabban hőkamerás felvétellel lehet megállapítani.

Vonatkozó jogszabályok

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006.(V.24.) TNM rendelet elolvasható itt:

A tanúsítás módszereiről szóló 176/2008.(VI.30.) kormányrendelet megtekinthető:

MűszakiEllenőr.net kezdőlap | Oldaltérkép | Telefon: +36 30/ 398-54-20 | Email: tovari@muszakiellenor.net